Hazánkban a legelterjedtebb hőleadó berendezés a radiátor, melynek anyaga lehet régebbi típusú öntöttvas, acéllemez, réz-alumínium, illetve alumínium. Kivitelét tekintve a radiátor lehet tagos, vagy lapradiátor.
Az egyes alapanyagok között alapvető különbség a hővezető képesség, mely leginkább befolyásolja a radiátor hatásfokát. Persze mindezek mellett nem elhanyagolandó a radiátorokban lévő víz mennyisége, valamint a hőátadás módja sem, amelynek leghatékonyabb lehetősége a konvekció, vagyis a radiátoron átáramló levegő gyors felmelegítése, majd bejuttatása a helyiség belső tereibe, légcirkulációt kialakítva.

Fal- és mennyezetfűtés. A falon, illetve a mennyezeten sűrűn elhelyezett kis átmérőjű csövekben cirkuláló fűtővíz melegíti a helyiség levegőjét a vakolaton keresztül. Hőteljesítménye 110-130 W/m2 között változik. Ez a fűtési mód egyszersmind hűtésre is használható nyári időszakban.
Padlóradiátoros fűtés
Elsősorban helyiségek kiegészítő fűtéseként, vagy nagy felületű nyílászárók páramentesítésére alkalmazható. A födémbe süllyesztett padlócsatorna használatával alkalmazható.
Fürdőszobai csőradiátorok
Felhasználási terület: Fürdőszobák kiegészítő, esetleg önálló fűtésére alkalmas acél, vagy vörösréz alapanyagból készült, különböző formájú, kialakítású csőből készült fűtőtestek. Jellemző, hogy nagy típus-, méret- és színválasztékban kapható. Különlegességük, hogy a legtöbb típus használható elektromos fűtőpatronnal önállóan, meglévő fűtési rendszerbe bekötve, vagy előző kettő kombinációjában.

Típus Acéllemez lapradiátor Réz-alumínium lapradiátor Alumínium tagos radiátor
Méret 600/1400 mm 600/1400 mm 600/1400 mm
Víztérfogat 8,7 liter 1,2 liter 2,4 liter
Súly 40 kg 11 kg 17 kg
Garancia 10 év 25 év 10 év

Jellemző hibák
A fűtési rendszerek nem megfelelő méretezése, szabályozása kellemetlenségeket, valamint a fűtési rendszer hatásfokának gyengülését okozza. A leggyakoribb hibaokok:
– alul- vagy túlméretezett radiátorok
– nem megfelelően kiválasztott fűtőkészülék
– termosztatikus radiátorszelepek előbeállításának elmulasztása
– fűtési vezetékek helytelen méretezése: kiegyenlítetlen hidrosztatikai nyomás.

A hőleadó berendezések megfelelő méretezését azaz, hogy mennyi watt szükséges a helyiség kifűtéséhez, bízzuk mindig épületgépész szakemberre. Ez a méretezési feladat ugyanis hivatalosan több mint tíz tényező figyelembevételével végzendő!
Ilyen befolyásoló tényezők többek közt a helyiség alapterülete, belmagassága, a nyílászárók mérete, típusa, a helyiséget határoló falak típusa, hőszigetelése.

A működtetés során is követhetünk el hibákat.
– Nem megfelelő légtelenítéskor a rendszerben „légbuborékok” maradnak, megrekednek, melyek nem képesek hőátadásra, így ezeket ki kell zárnunk a rendszerből, különböző légtelenítők segítségével. A levegős fűtési rendszert leginkább arról ismerjük meg, hogy „csörög”, valamint a levegős radiátorok felső sarka hideg marad.
– A visszatérő (torló) szelepek nincsenek megfelelően kinyitva, ezáltal a radiátorban a cirkuláció tökéletlen – nem fordul meg benne a fűtővíz.

A használó feladatai
Javasolt minden fűtési szezon kezdetekor szakember segítségét kérni a rendszer ellenőrzéséhez!
Légtelenítés, csatlakozási pontok ellenőrzése, fűtőkészülék üzembiztonságának ellenőrzése, és a szelepek beszabályozásának ellenőrzése végett.
Az így karbantartott rendszer a felhasználó részéről semmilyen beavatkozást nem igényel.

forrás: www.lak-berendezes.hu

radiátor a falfűtés is

A radiátor, a melegvízfűtés hőmérsékletének szabályozásával, a hőlépcső módosulásával változik a hőleadás is. A víz, mint hőhordozó elterjedését a hőfokszabályozás egyszerűsége segítette elő. Az épületgépészeti feladatokhoz jelenleg elsősorban vízközeget alkalmaznak. A hőleadó felület, a fűtővíz hőfoka, valamint az átáramló vízmennyiség szoros összefüggésben vannak a hőleadással. Ezeket az adatokat mérések alapján készített táblázatok tartalmazzák.

Az utóbbi tíz év fejlődésénél a hőleadók méretezése elsősorban speciális programokkal történik. A korábbi években a 90 / 70 ºC volt az általános hőlépcső, valamint a méretezési hőmérséklet. A fan coilok lényegesen jobb hőátadása lehetővé tette az alacsonyabb, 40–50ºC és a kisebb, 5–10ºC-os lépcsők alkalmazását. Alacsonyabb hőmérsékletnél és kisebb hő lépcsőnél az átáramló nagyobb vízmennyiség kompenzálja a hőleadás optimumát. Az utóbbi évtized energia-megtakarítási célkitűzései és az újabb hőfejlesztési, például hőszivattyús technológiák is valamennyien az alacsonyabb vízhőfoknak kedveznek.

Földről-falból

A radiátoros, konvekciós hő leadás alternatívájaként időről-időre megjelenik a sugárzó padlófűtés és az utóbbi években a fal- és mennyezetfűtés is. Utóbb gyors elterjedését a falban, épületszerkezetben elhelyezhető műanyagcsövek egyszerű szerelhetősége, és a viszonylagosan kedvező ára is felgyorsította. A konvekciós és a sugárzó hőátadás összehasonlításánál kiderül, hogy a sugárzó fűtéseknél a konvekcióshoz viszonyítva 3ºC–al alacsonyabb hőmérsékletnél azonos hőérzet alakul ki. Az 1ºC hőmérséklet-csökkenés éves átlagban 8 százalékos energia költség megtakarítást jelenthet, vagyis 3ºC csökkenéssel 24 százalékos éves megtakarításra lehet számítani.

forrás: info.szuperingatlan.hu

Meddig él a radiátor?

Egy radiátor, vagy szebb elnevezéssel fűtőtest, élettartama sok tényezőtől függ.
A legfontosabbak: a fűtőtest anyaga, az üzemeltetés körülményei és a fűtési rendszerbe történő beavatkozások szakszerűsége.
A leginkább hagyományosnak nevezhető fűtőtest anyag az öntöttvas.
Legkedvezőbb tulajdonsága az öntöttvasnak a kiváló korrózióállósága, hátránya a viszonylag nagy súlya és ezzel összefüggésben a viszonylagos drágasága és, hogy látványát sokan nem tartják elég esztétikusnak.
Az öntöttvasból készült fűtőtestek általában nagyon hosszú élettartamúak. Ma is gyártanak ilyeneket, tehát ma is beszerezhetők és használhatók öntöttvas anyagú fűtőtestek.

A legáltalánosabban használt fűtőtest anyag az acéllemez. Ilyenek a hagyományos tagos acéllemez radiátorok és a manapság divatos acéllemez lapradiátorok.
Az acéllemez legnagyobb hátránya, hogy rendkívül érzékeny a korrózióra, és ha kialakul a korrózió, a kis anyagvastagság következtében a fűtőtest nagyon gyorsan kilyukadhat, tönkremehet.
Mitől alakulhat ki a korrózió?
Ha a fűtési rendszert nem a gyártó által előírt minőségű vízzel töltik fel. Rendkívül fontos a töltővíznek a megfelelő pH értéktartománya. Általában a csapvíz nem alkalmas hőhordozó közeg. A távfűtési rendszerekben az úgynevezett szekunder oldal – ami a fűtőtesteket is magába foglalja – feltöltését és szükség szerinti utántöltését a távhő oldali lágyított, megfelelő pH értékű vízzel végzik. Fontos még, hogy ne kerülhessen oxigén a fűtési rendszerbe. Zárt fűtési rendszerekben, ha az utántöltés mindig megfelelő minőségű távhő rendszerből származó vízzel történik, kizárt a fűtővíz oxigénben való feldúsulása.
Nyitott fűtési rendszerekben – nyitott tágulási tartállyal rendelkező fűtések ilyenek – a fűtővíz érintkezik a levegővel. Ezeknél a fűtőtesteknél rendkívül fontos a tágulási tartály helyes kialakítása, és a rendszer tömörségének a biztosítása. Kerülni kell a gyakori, főleg nem megfelelő vízzel való utántöltéseket.
Sokszor elkerülhetetlen a teljes fűtési rendszer, vagy egy részének a javítások vagy átalakítások miatti leürítése. Az ilyen munkálatokat a lehető leggyorsabban kell elvégezni, és a rendszert újra fel kell tölteni. A levegővel való hosszas érintkezés visszafordíthatatlan korróziós folyamatok elindítója lehet és lényegesen rövidíti meg a fűtőtestek élettartamát.
A már kilyukadt fűtőtesteket nem javallott hegesztéssel javítani – szerencsés esetben rövid ideig meg lehet hosszabbítani az élettartamot –, legtöbbször az egész fűtőtest cserére szorul.
Természetesen az acéllemez radiátoroknál a külső felületeknél is szükséges a megfelelő korrózióvédelem biztosítása (pl. festéssel).

A harmadik legelterjedtebb fűtőtest anyag az alumínium.
Főleg az iparosított technológiával készül épületek fűtési rendszereinek hőleadóinál alkalmazták.
Az alumínium is rendkívül érzékeny a vízminőségre és a korrózióra. Fontos szabály, hogy az alumínium anyagú fűtőtestekkel kiépített rendszerekben nem használható pótlásként sem acéllemez fűtőtest, mert más kémhatású vizet igényelnek, mint az acéllemez fűtőtestek. Távfűtéseknél töltésre ilyen esetekben nem a távhőhálózati kezelt vizet, hanem a melegített csapvizet alkalmazzák. Ezeknél a rendszereknél nem lehet a vezetékek cseréje során, például korszerűsítéseknél, réz anyagú vezetékeket használni, mert ez elektrokémiai korrózió okozója lehet és az alumínium fűtőtestek idő előtti tönkremeneteléhez vezethet.
Ha nem tartjuk be a szabályokat, akkor a korrózió akár 1-3 éven belül is a fűtőtestek lyukadását okozhatja.
Ha az összes szabályt betartjuk, nagyon jelentős mértékben tudjuk a fűtőtest várható élettartamát meghosszabbítani. Egy biztos, működnek a városi távhőhálózatra kötve 40 évesnél idősebb fűtőtestek is.

forrás: www.petav.hu

radiátor helyett fan-coil

Ilyen radiátor típus például a fan-coil befúvós rendszer.

A melegvízfűtés hőmérsékletének szabályozásával, a hőlépcső módosulásával változik a hőleadás is. A víz, mint hőhordozó elterjedését a hőfokszabályozás egyszerűsége segítette elő. Az épületgépészeti feladatokhoz jelenleg elsősorban vízközeget alkalmaznak. A hőleadó felület, a fűtővíz hőfoka, valamint az átáramló vízmennyiség szoros összefüggésben vannak a hőleadással. Ezeket az adatokat mérések alapján készített táblázatok tartalmazzák.

Az utóbbi tíz év fejlődésénél a hőleadók méretezése elsősorban speciális programokkal történik. A korábbi években a 90 / 70 ºC volt az általános hőlépcső, valamint a méretezési hőmérséklet. A fan coilok lényegesen jobb hőátadása lehetővé tette az alacsonyabb, 40–50ºC és a kisebb, 5–10ºC-os lépcsők alkalmazását. Alacsonyabb hőmérsékletnél és kisebb hő lépcsőnél az átáramló nagyobb vízmennyiség kompenzálja a hőleadás optimumát. Az utóbbi évtized energia-megtakarítási célkitűzései és az újabb hőfejlesztési, például hőszivattyús technológiák is valamennyien az alacsonyabb vízhőfoknak kedveznek.

forrás: info.szuperingatlan.hu

Radiátor méretezés

Mielőtt nekivágnánk jobban a radiátorok keresgélésének, kezdjük a felderítést egy kis számolgatással. Ugye a régi szép időkben, mikor még egyáltalán nem számított az energiahatékonyság, mikor még a gázkazánokat bőven túlméretezték, nos akkoriban a radiátorok méretezése is huszadrangú kérdés volt. Szerencsére, igen szerencsére ma már egy költséghatékony és valóban működő fűtésrendszer tervezés elengedhetetlen tartozéka kiszámolni, mégis mekkora radiátorra lesz szükségünk. Ehhez nyújtunk most egy kis segítséget, s a jövőben igyekszünk méginkább elmélyedni a radiátor méretezés rejtelmeiben.

Első lépés a radiátor anyagának kiválasztása. Legfőképpen acéllemez, és aluminium radiátorok vanak felszerelve. A fűtési rendszer megóvása érdekében, (társasházaknál)  de saját fűtésrendszer esetén is,  válasszuk a régi radiátor anyagának megfelelőt. A két különböző anyagú radiátor, illetve vascső, és rézcső összekevereréséből egy belső elektrolizist hozhatunk össze amely előbb-utóbb valamelyik radiátor kilyukadását okozza.

Következő lépés a radiátor méretezése. Minden helyiségnek meg van a megfelelő hőigénye.  Nem érdemes a helyiségbe sokkal nagyobb radiátort vásárolni, mert magasabb a vételár, több helyet foglal. A leendő radiátor teljesítményének az  egyszerűsített kiszámítása a következő:

A helyiség alapterületét megszorozzuk a belmagassággal, és szorozzuk 30-55 w közötti teljesítménnyel.

A szoba 3×4= 12 m2.  2.7 m belmagasságú = 32.4 m3

33 m3 (3 oldalról fűtött helyiség esetén) x 35 w = 1.155 W.  Ekkor már a táblázatokból ki tudjuk választani a legközelebbi teljesítményt leadó radiátort.

Nagyon fontos az új radiátor kötéstávolsága az esztétikus bekötés miatt. (A kötéstávolság a kétcső közepe között mért távolság.) Ez főleg aluminium radiátoroknál lehet fontos, mert a panellakásoknál igen sok fajta mérettel találkozhatunk.

Nem feltétlen szükséges ragaszkodni a hagyományos ablak alatti fehér radiátorhoz.  Hihetetlen széles lehetőség van a helyiség megfelelő hőmérsékletű kifűtésére más radiátorokkal is.

forrás: http://www.radiatoraruhaz.hu

Keresgetve a radiátorok piacán egy igen érdekes és jó megoldást találtam. Olyat, ami nem csak hagyományos értelemben hőleadó radiátor, de még energiamegtakarítást is elérhetek vele. Íme közreadom a cikket, hátha valakit még érdekel.

Az első olyan lapradiátor, amelyik nem csak energiát takarít meg, hanem egyidejűleg nagyobb komfortérzetet is biztosít.

Ehhez tudnunk kell azt, hogy egyrészt a belső hőforrások kapacitása miatt, másrészt a DIN EN 12831 előírásaiból következően, szokásos üzemmódban a lapradiátor teljes teljesítményének csak jó harmadára van szükség.

A radiátoron áthaladó közeg mennyiségét ezért mintegy 15%-ra kell visszaszorítani. Az elülső lemez átlagos hőmérséklete jelentősen lecsökken. Mi következik ebből? A felhasználó úgy érzi, hogy a fűtési rendszer meghibásodott, a radiátor nem működik. Ennek következtében csökken a komfortérzet, szaporodnak a reklamációk. És ekkor még a VDI 6030-at is figyelembe kell venni, amely előírja, hogy csekély áramlás esetén is maximális legyen a komfortérzet.

Most jön az innovatív megoldás, a ThermX2: soros átáramlás a párhuzamos átáramlás helyett. Ez azt jelenti, hogy a lapradiátor lemezeit sorba kapcsoljuk, és a betáplált közeg először az elülső lemezen halad át. Szokásos üzemmódban az elülső lemez teljesítménye elegendő és az utána kapcsolt lemez alig melegszik fel. Növekvő teljesítmény-igény esetén kezd csak a hátulsó lemez jelentős konvekciós teljesítményt leadni, és ezzel hozzájárul a helyiség gyors felmelegedéséhez. Az eredmény több szempontból is egyedülálló: érezhetően dinamikusabb felfűtési viselkedés és ezáltal optimális reakcióképesség.

Az elülső lemez átlagos hőmérséklete magasabb. Maximális sugárzási teljesítmény már a szokásos üzemmódban is, a sugárzás részaránya mintegy 100%-al magasabb. A hátulsó lemez szokásos üzemmódban árnyékolja a hősugárzást. A kazánnal összekapcsolva a Therm X2 növeli annak hatásfokát, hiszen nagyobb a T_V és a T_R közötti különbség. Nagyobb dinamika, maximális sugárzási teljesítmény, a hősugárzás árnyékolása, nagyobb fűtési hatásfok, – mindez biztosítja a maximális komfortérzetet, miközben akár 11% energiát is megtakaríthatunk.

Az innovatív technológián alapulva, a magas termékminőséget és a jó szervizszolgáltatásokat biztosítva a németországi Kermi a Therm X2-vel jövőbemutató mércét állít fel a fűtéstechnika területén. A ThermX2 a lapradiátorok új korszakát jelenti, mert ez a termék eleget tesz a jövő két alapvető követelményének: optimális hőérzet, miközben az energia-felhasználás kisebb.

X2 Inside technológia
· Gyorsabb felfűtés. A kényszer- átáramoltatás egy rövidebb fűtési ciklust eredményez, rövidebb üzemidőket és a szelep gyorsabban zár.
· Magasabb sugárzási részarány, mely a homloklap magasabb közepes felületi hőfoka miatt alakul ki.
· Alacsonyabb sugárzási veszteség a külső határoló felületek irányába a hátlapok alacsonyabb közepes felületi hőmérsékletének eredményeként.
· Nagyobb hőfokkülönbség az előremenő és a visszatérő között. A fűtővíznek a fűtőtestben hosszabb utat kell megtennie, ezáltal növekszik az energiahasznosítás és csökken a visszatérő csőszakasz hővesztesége. Ez különösen hangsúlyosan valósul meg részterhelésű üzemmódban.
· A gyárilag előbeállított szelepek közel ideális hidraulikai kapcsolatot biztosítanak a fűtési rendszerben.
· Mindezek mellett a szivattyúk elektromos energia felhasználása kb. 20%-kal csökkenthető.
Az energiafelhasználás növekedésével a részarány egyre jelentősebb tényezővé válik a háztartások költségvetésében. A szigorodó állami szabályzások és az energetikai tanúsítás bevezetése fekete napokat hoz az energiafalókra. Egyre fontosabbá válik a hatásos energiamegtakarítás minden lehetséges helyzetben.

forrás: http://thermx2.hu

Az olasz Irsap cég szakított a hagyományos radiátor-felfogással, és termékeik már-már a művészi kategóriába tartoznak. A Medúza névre hallgató, köralakú fűtőtestet egymást keresztező szálak hálózzák be – a tervezők szerint ez alapvetően barátságos hatást kelt.

A Curval névre hallgató lapradiátor négy különböző méretben kapható és geometrikus elemekből áll. “A hullámzó” darab faldíszként is megállja a helyét – a cég további termékei ezen a linken érhetőek el.

forrás: http://ingatlanmenedzser.hu